Ééééés érkezik az újabb levél : )
Most megint kicsit össze-vissza fogok írni,de azért remélem (általában) tudjátok követni :
- Pénteken kicsit morci napom volt,mert az ebéd valami csapnivaló volt…így du elmentem újra sétálni a városba és vettem Dávidnak egy iszonyatosan édes piros gumicsizmát. Iszonyat olcsó volt…és hihetetlenül aranyosan nézz ki…már most látom lelki szemeim előtt,hogyan mikor már majd tud járni és eső után sétálgat,akkor biztosan belegázol majd az összes pocsolyába:P
- Szombatra virradóan nagyon ,,érdekes” álmom volt…azt álmodtam,hogy halálos beteg vagyok és meg fogok halni. Így búcsúzkodtam mindenkitől,s ami a legdurvább az egészben az az,hogy közben szerveztem a saját halotti toromat…tudom-tudom nagyon morbid!! Mikor meséltem anyának ő nevetve azt mondta,hogy ,,hát mégiscsak úgy lesz a legjobb minden ha én szervezem meg” mire én ,,Ez igaz,csak az a kár,hogy én már nem élvezhetem: )”. Szóval mondanom se kell,hogy egészen érdekesen indult a szombat reggelen.
- Bár sajnos a vasárnap reggelem sem indult jobban,mert a háttérinfo,hogy a szobatársam Tuva telefonja tönkrement így nincs mivel ébresztenie magát,így általában együtt kelünk,bár ő mindig szeretne előbb kelni. Így szombat este is megállapodtunk,hogy jó odaadom a telefonom,fel kel előbb majd beállítja nekem későbbre és odarakja az éjjeliszekrényemre. Mindez meg is történt,azt kivéve,hogy most rosszul állította be és nem ébresztett engem. Egyszer csak arra kelek,hogy Tuva ott áll az ágyamnál és szól,hogy 5 perc múlva indul a busz én meg ,,Mi vaaaaan?!”. Szóval noku reggeli,csak ruha fel és gyors fogmosás majd spuri a buszhoz. Szó mi szó kalandosak a reggelek néha : )
- A hétvégén részt vettem egy permaculturás weekenden,ahol persze nem értettem meg mindent,de amit megértettem az viszont nem volt új nekem,hála az én drága jó egyetlen apukámnak,aki már sokkal évvel ezelőtt is itt tartott : )
- Szombat este szaunáztam megint és nagyon jó volt. Annak ellenére,hogy pont vacsi után mentem,csak egyetlen egy ember volt a szaunában,ami így sokkal élvezhetőbb,mintsem mikor 10 emberrel együtt élvezed a szauna adta melegséget. Most is voltam olyan bátor,hogy kimerészkedtem a kinti medencéhez,de most nem akartam ugrani a vízbe,csak belemászni,s mikor már mind2 lában benne volt térdig a vízben gyorsan ki is ugrottam,mondván,hogy ez túl hideg. De aztán hergeltem magam kicsit,tudjátok mint az atlétika Eb/Vb-n szokták magukat a sportolók…de aztán rájöttem,hogy ez azért mégsem akkora dolog és rendesen alámerültem a vízben :D Ami aztán abban a pillanatban,hogy kijössz belőle nagyon jó érzés…igazán élvezetes dolog ez a megsülök-megfagyok gyorsan vissza a melegbe játék :P
- Amúgy be kell, hogy valljam, nagyon hiányzik a sport… 3 hete már, hogy nem sportoltam semmit. Pl. szombat du 5 percet röpiztünk és én annyira élveztem. Persze egy kicsit összeszorult a szívem, hogy otthon mennyit mozoghattam: zumba, úszás, lovaglás, suliban röpi…
- Megrendeltem egy angol nyelvkönyvet,ami meg is érkezett. Röpke 340 oldal és 120 unitból áll…szerintem megőszülök,mire végzek vele(bár egyenlőre nagyon élvezem) : D Már észrevettem,hogy az emberek itt nem szeretik a Reported Speechet…legalábbis azok se nagyon használják,akik évek óta itt élnek. Persze én próbálom azért néha. Aki nem tudja,hogy mi az annak gyorsan leírom. Mikor nem idézek valaki szövegét,hanem átformálom. Pl. Anyukám azt mondta,hogy én hiányzom neki. Nem pedig anyukám azt mondta ,,hiányzol nekem”. Remélem így már mindenkinek érthető. Na már most angolul ezt úgy csináljuk a kijelentő mondatoknál,hogy az igeidőt ,,csúsztatjuk” eggyel…ami néha nekem egészen komplikált anélkül,hogy ne zökkenjen mega beszélgetés,így van hogy néha én is képzeletbeli idézőjelet használok.
- Ma mi főztünk ebédet magunknak (mármint a csoport). A levesnek mondott valami kifejezetten érdekes volt,mert igazából csak forrásban lévő vízbe dobtunk pát dolgot,vagyis rengeteget de csak úgy random össze-vissza majd kb. 5 percet főztük és tálaltuk is. Mondjuk nekem nem is ízlett túlzottan : ) Szóval volt abban a levesben minden, a kukoricától kezdve a céklán át a retekig minden…nagyon viccesen nézett ki. Viszont a második valamilyen almás süti volt,ami nagyon ízlett, mert jó fanyar volt. Képzeljétek el,hogy itt brutális méretű almák vannak…majd ha nem felejtem, fotózok egyet-kettőt,mert itt 3 öklöm nagyságúak simán lógnak a fáról: ) Valamint desszertnek volt cukkinis kenyér…mikor ezt meghallottam akkor azt gondoltam,hogy azért ami sok az sok…az hót ziher,hogy én nem fogok cukkinis kenyeret enni :D Mint utólag kiderült ez valami tipikus amcsi kaja. A csoport kb. 12 emberből állt,amiből 6 amcsi volt…nagyon sok az ökofaluban az amerikai és az ausztrál is.
- Ma írtam huginak egy nagyon szép kis levelet,mert szülinapja majd lesz pénteken. Innen 5 nap alatt ér haza a levél,tehát holnap reggel postára kell kerülnie, DE nekem nincsen bélyegem,amit a recepción lehet venni. De az ma zárva volt,na már most én láttam,hogy ott van egy recepciós a pultban és ügyködik valamit, így odamentem hozzá. Elmagyaráztam a helyzetet és megkértem,hogy adjon egy bélyeget,mire azt mondta,hogy sajnálja ez most nem lehetséges,mert zárva van a recepció,miközben a recepciós pult mögött állt!!! Nem hittem el. Nagyon mérges lettem,de persze mosolyogva megköszöntem és otthagytam….ennek a nőnek tuti nincsen se gyereke,se unokája, se szíve. Ráadásul nekem holnap az ökofaluban kell dolgoznom és reggel 8.15kor megy a buszom,viszont a recepció csak 9kor nyit és persze mondanom se kell,hogy addigra a posta már elmegy. Na de persze én azóta már rájöttem a megoldásra (nem fog az én eszemen senki túljárni,ha éppen örömet akarok okozni a tesómnak) és odaadtam a levelet Mihonak (a bulgár srácnak) és a kezébe nyomtam 10 fontot,ami biztosan elég arra,hogy sürgősségivel adja fel és megkértem,hogy holnap küldje el a levelet. Így a drága húgom nagy örömmel bonthatja fel majd a nyomtatott betűkkel írt szülinapi levelét péntek reggel,mikor (már) 8 éves lesz a drága : ) Remélem nagyon meglepődik majd!!!
- Erről jut eszembe,még nem kaptam levelet amióta itt vagyok. Ezért most megadom a címem és jöhetnek a meglepetés szerelmes levelek. Péntek reggel a sárga irigység fogott el, mikor Tuva szembe jött velem sugárzó örömmel az arcán és újsűgolta,hogy levelet kapott otthonról…szóval én is - én is - én is akarok…és tudom,hogy e-mailezünk meg minden,de azért mégiscsak más egy kézzel írt levelet olvasni…szóval hajrá-hajrá minden kedves ismerősöm : )
Már 11 óra van itt úgyhogy zárom soraimat és megyek aludni…remélem mindenki alszik már otthon : ) Holnap még folytatom egy kicsit(vagy lehet,hogy nem kéne mert megint sokat írtam már?!) és utána felrakom a blogomra! Nem-nem mégsem..inkább most visszamegyek a netszobába és küldöm : )
