2010. október 8., péntek

pub

Most értem haza a helyi nevezetességből,a pubból :)
Ittam egy 1dl-es narancslevet 600ft-ért...alig hittem el,mikor kimondta a pultos a végösszeget. Tudtam,hogy Skócia drágább mint Mo.,de ennyire?!1dl 600ft....ez rablás!: )
Amúgy aranyos kis pub volt....mindenki nagyon bámult mikor bementem...nem igazán értettem...itt vagy nincsenek szőke lányok,vagy nem járnak pirosba az emberek vagy nem tudom :D
Most pár szó a napomról.Ma volt az utolsó napja a heti trainingnek. Nagyon csodálatosan telt. Délelőtt  a konyhán dolgoztam,nagyon jót kreatívoskodtam ;) Majd először sikerült annyit enni itt,hogy már fájt a hasam...:)
Ebéd után volt egy csoportfoglalkozás ahol mindenki elmondhatta,hogy milyen volt neki ez a  hét,hogyan érzi magát stb. Ripsz-ropsz elrepült  a du majd egy kis beszélgetés anyával és újra evés (haha)! A vacsora viszont nagyon rossz volt. Eddig még nem volt rossz ennivaló itt,de a mai vacsi katasztrofális volt :( Szóval alig ettem, ami amúgy nem baj egy ilyen kiadós ebéd után,csakhogy még a hasam is megfájdult...nah szóval nem sikerült jól a vacsi. Aztán mindenki elkezdett inni,kivéve engem...én meg csak ücsörögtem és nagyon vártam,hogy elinduljunk a pubba,ahol reméltem,hogy tudok egy kicsit táncolni. Nagy nehezen 2 óra múlva el is indultunk. De sajnos egy idő után be kellett látnom,hogy nem lehet táncolni és,hogy mindenki részeg vagy be van csiccsentve. Nem igazán élveztem,sőt kifejezettem magányosnak éreztem magam,mikor egyedül sétálam haza...
Otthon sose zavart,hogy mindenki ittas körülöttem,sőt kifejezetten élveztem és rengeteget nevettem...de itt ma valahogy nem volt jó : )Úgyhogy úgy döntöttem,hogy inkább hazabaktatok és élvezem a kis könyvemet....szóval megyek is olvasni....
Sajnos reggel kelnem kell,mert csak 9ig van reggeli.ráadásul 9ig át kell költöznöm egy másik szobába...hm...már most fáradt vagyok még a  gondolattól is...: )
Szép álmokat mindenkinek...

csodás nap...

Nagyon szépséges napom volt ma...mert ma zártuk le az egyhetes traininget!!!
Sajnos most nincs túl sok időm ma...de holnap írok sokat...ígérem :$
Szép estét...

2010. október 7., csütörtök

estém...

Nagyon jól telt a mai estém...
Kijött belőlem minden ami napközben bennem lappangott...most jól vagyok : )
Nem írom le pontosabban,hogy mi történt mert félek,hogy nem értenétek meg...tudjátok ez a spirituális világ...hmmm ;)
Szó mi szó,nagyon jó volt....
Volt némi csoportos beszélgetés aztán jött egy fiatal srác (30as) és mesélt nekünk,hogy ő hogyan került 8 évvel ezelőtt Findhornba! Nagyon izgalmas volt. Annak ellenére,hogy ő igazi skót fiúcska nagyon jól értettem,hogy mit mond :) Ennyit mára...
Nagyon szép éjszakát kívánok mindenkinek : )

táncház...

Hm...a táncház nagyon jó volt...csak körtáncot táncolnak!
Nagyon édes a tanárunk...pici,pocakos,ősz hajú,nevetős kis manó : )
Nagyon nagy élményben volt részem...egyszer csak megszólalt egy magyar dal...annyira csodálatos érzés volt...hihetetlen és leírhatatlan...A tánc végén mondtam is a kis manónak,hogy volt egy magyar dal,mire azt válaszolta,hogy látta mert egyszer csak olyan boldog lettem és annyira sugárzott belőlem az öröm,hogy rájött az öröm forrására :P Majd megbeszéltük,hogy tanítok neki néhány moldvai táncot!!!
Nagyon helyes emberek voltak a táncon,de főként egy nagyon megfogott. Egy nagyon édes pocakos nagypapa New Yorkból. A tánc végén oda is mentem hozzá,hogy megölelne-e (ez itt természetes) mire mondta,hogy persze és percekig csak ölelt : )
Nagyon jó volt!!!
Majd mindenki elment aludni....
Az éjszakám sajnos nem volt jó,mert rosszat álmodtam....de sajnos néha ez előfordul : (
A mai anpom már jól telt,délelőtt a konyhában sürögtem-forogtam...majd du pihentem!
Most zárom soraimat,mert vár a vacsi : )

fura kirándulás és rengeteg élmény...


Sziasztok,
nagyon-nagyon sok mindent akarok ma mesélni. ma kivételesen nálam volt a telefonom és jegyzeteltem,hogy mit is akarok majd mondani : )
Szóval nem fogok sorba menni,csak úgy random írom a  dolgokat.
-Este játszottunk olyan,hogy körbe álltunk és elkezdtünk1 től 20 számolni. Mindenki akkor szólalt mega mikor akart,de ha 2 ember is ugyan azt a számot mondta,akkor kezdtük előröl. Én ezt a játékot mér ismertem a waldorfból. 3szor belebuktunk, mire az egyik srác (kis butusan) azt mondta,hogy jelezzünk egymásnak a szemünkkel,hogy ki jön. Nem tudta,hogy ez a játék nem erről szól. Így mondta is a vezetőnk,hogy ne sőt inkább csukjuk be a szemünket és csak próbáljuk érzékelni. Láss csodát,elsőre eljutottunk a  20-ig….zseniális volt.
-Ilyenkor este beszélünk egy kicsit a napunkról,hogy ki hogyan érezte magát. De annyira jó,hogy csak az beszél,arról és annyit amennyit csak akar. szóval van,hogy csak percekig csak hallgatunk és figyelünk egymásra. Nagyon jó érzés.
-Tegnap voltunk kirándulni,sosem volt még ilyen kiránduláson. Kiszálltunk a kis buszunkból,elmondták,hogy vigyázzunk a sziklákkal,mert csúszik és ha valaki beleesik a  folyóba,akkor nem valószínű,hogy ki tud jönni onnan. Majd annyit mondtak,hogy másfél óra múlva találkozunk itt…én meg ,,mi van?!”…mindenki egyedül kirándult és magával töltötte az időt. Az elején nagyon nem értettem .Ráadásul mindenki el volt ájulva az erdőtől én meg csak álltam és azt gondoltam ,,ok,értem én. Ez egy erdő,de én láttam már ilyet sokszor,sőt sokkal szebbeket. Most mit fogok én itt csinálni másfél óráig?!”. NA de végül csak elindultam egy irányba…majd vissza míg végül megtaláltam a helyemet. Egy gyönyörű fa,ami kidőlt és a vége pont a folyó partján volt. Ráültem és ott ücsörögtem egy csomót. Néztem a vizet és elmélyedtem magamban. Csináltam a  fáról fotót,feltöltöm majd. Szóval végül zseniális volt a kirándulás.Egyszer próbáljátok ki,hogy mindenki egyedül kirándul ;)
-Láttam csomó fekete tehenet itt. Nagyon viccesek ám : ) Mikor 10-15 fekete tehén ácsorog együtt. Képzeljétek el,hogy itt a legtöbb nagy szalma kör-bállát becsomagolják fekete nejlonba,ami azért szintén vicces,hogy a  szántóföld tele van fekete körbálákkal : )
-Ma voltunk újra az igazi ökofaluban. Dolgoztunk egy kicsit. Prospektusokat borítékoltunk. Nagyon élveztem. Sőt mikor végeztünk és mindenki kapott szabad idő,akkor én még maradtam egy kicsit dolgozni sé segítettem 4 ott lakónak. beszélgettem is velük és képzeljétek el ÓRIÁSI öröm ért. Megdicsérték az angolomat….ááá…velem madarat lehetett volna fogatni : ) : )
-Aztán sétálgattam egyedül,megnéztem a karavánt és aztán találtam 2 lovat…jaja olyan édesek voltak,majd rakok fel fotókat róluk. Csomót simiztem őket és szedtem nekik füvet. képzeljétek,olyan érdekes volt,hogy nem magyarul szóltam hozzájuk hanem angolul : ) Utána pedig megláttam egy macskát,mindenki tudja rólam,hogy nagyon nem csipázom a macskákat,de Ő olyan kis duci volt és olyan aranyos,hogy közel mentem hozzá majd leültem a  fűbe és megvártam amíg odajön. Olyan csodálatos volt,hogy csak vártam és egyszer csak elindult felém. Azt hiszem most az a  hippi vagyok,akiken mindig nevetünk Gegével és Lőrinccel. Mikor néztem fotókat Findhornról,láttam  néhány csoportfotó és azt gondoltam,hogy na a kis fogyinyomik…persze ezt csak a családom fogja érteni,mert mi ezt a  szót máshogy használjuk : ) Aztán láss csodát,most már én is ott vagyok egy ilyen fotón és én is fogyinyomi vagyok.
-Mikor a macskával voltam odajött egy 10 év körüli kisfiú és beszélgettem vele egy kicsit : ) Utána pedig megnéztem egy művészeti kiállítást. Nagyon szép volt : ) Ott is beszélgettem egy nővel. olyan jó volt,és láttam,hogy vannak művészeti kurzusok,nem volt oda ár írva de talán majd részt veszek egyen ha nem drága és akkor újra festeni fogok : )
-Nagyon békés vagyok…folyamatosan mosolygok…nagyon jól érzem magam…mintha most együtt lennék a bennem élő kicsi Barbarával,vagy nem tudom,hogy hogyan fogalmazzak…csak csordogálok békésen mint egy patak. Nagyon mélyen vagyok magamban,valószínűleg ez annak is köszönhető,hogy tized annyit beszélek,mint otthon tettem. Nagyon jó érzés…: )
Most ebéd után vagyok (ami most is zseniális volt) és mindjárt kezdődik a délutáni foglalkozás,szóval zárom soraimat. Élvezem tovább a napot….tegyétek ti is ezt…

tánci tánci


Sziasztok,
hát először is pár szó a tegnapi dolgokról.
Nagyon elfáradtam estére,hiszen ez,hogy beteg vagyok gyengíti az átlagos napi teljesítményemet. Nah,meg a délután..hát az valami zseniális volt. Nem igazán tudom,hogy szavakba önteni,hogy mi is történt. Sok Bothmer feladatot csináltunk (talán ez csak annak mond bármit is,akinek valaha köze volt a waldorfhoz). Volt a szabadtánctól kezdve a csukott szemmel játék egymás kezévelig minden. Nagyon élveztem,vagy 3 óráig tartott és nagyon sokszor érintettük meg egymást. Ez nagyon-nagyon jól esett mert hiányzik nagyon az érintés,amióta itt vagyok. Szó mi szó,hihetetlen jó volt a du. Aztán jött a vacsi,ne nevessetek,de nem tudom,hogy mit ettem…de jó volt : )
Leírok egy-két példát,hogy mit csináltunk du:
1.volt fogócska is,a ház pedig az volt,ha megöleltél valakit. Ez még az elején volt és kifejezetten jó volt,mert anélkül,hogy észrevetted volna megöleltél mindenkit és testi kapcsoltba kerültél mindenkivel.
2.Volt bizalom játék. Párokba álltunk. Az egyik becsukta  a szemét,a másik pedig a háta mögé állt és vezette őt mindenfelé. Ez nekem nagyon könnyen ment,mert nagyon sokszor csináltuk a waldorfban.
3.Volt tükörjáték párokban. Egymással szembe álltunk és az egyikünk mozgott a másikunk pedig megpróbálta utánozni úgy,hogy közben folyamatosan egymás szemébe néztünk. Ezt is sokat csináltam anno. Amúgy nem is olyan könnyű,mert csak a perifériás látásoddal dolgozol,nagyon kell figyelni a másik rezgéseit,mozdulatait. Közben pedig elmerültök egymás tekintetében. Én ezt egy fiúval csináltam,ami külön ,,nehezítette” a dolgot,hiszen ritkán mézel 5 percen át folyamatosan egy szinte teljesen idegen fiú szemébe!
4.Csukott szemmel párokba állítottak minket,tehát nem tudtam,hogy ki áll előttem. Aztán meg kell érinteni egymást kézfejét és megtapogatni,megismerni. Majd különféle érzelmeket eljátszani egymás kezén. Zseniális volt. Voltak egyszerűek is mikor a haragot kellett eljátszani,de volt olyan is,mikor azt kellett  megmutatni a másik kéznek,hogy mi hogyan szeretünk. Huh…nem volt egyszerű ám : )
Este pedig újabb foglalkozás. Beszélgetés a du kapcsolatban aztán pedig jött egy itt lakó őrült és mesélt nekünk.  A kinézete nagyon hasonlított apára,csak neki őszülő volt a haja és a szakálla is. Nagyon élvezetesen mesélt,nem értettem mindent,mert már elég fáradt voltam de attól még nagyon élveztem. Este mondta  a vezetőnk a beszélgetésnél,hogy ha valaki a saját nyelvén akar beszélni akkor tegye meg nyugodtan,mert nem mindig a legfontosabb a szó. Majd megértik az arcomból,a mozdulataimból, a hanglejtésemből,hogy mit akarok mondani. Ez nagyon tetszett nekem. Bár mindenki angolul beszélt,de azért jó volt tudni,hogy magyarul is nyomhatnám. Én elmondtam,hogy nagyon kis boldog vagyok mert ma már jobban értettem mindenkit és,hogy köszönöm,hogy megértéssel fordulnak a nyelvi problémámhoz. Persze ezt egy kicsit hosszabban.
Kiderült,hogy volt itt egy magyar lány  nem olyan régen,Flóra. Mindenki odavan érte…haha! Nem bánnám ha még itt lenne : )
Az esti hepajnak fél 11kor volt vége,aztán bezuhantam az ágyba és alvás. A 2 szobatársam sehol se volt,nem értem ők nem fáradtak?! : ) Reggel pedig megint drága Tuva(norvég lány)keltet negyed 9kor.Hiába mondtam el neki megint,hogy kedves tőle,de én csak fél9kor akarok kelni…hahah : D
Jó kis hasgörcsökkel keltem (női dolog).Az orrom jobb erre  most megint jön más : )
Gyorsan felöltöztem és lementem enni,sajnos főtt tojás ma nem volt. Aztán írtam India falára egy kis üzentet,hogy a szobámban leszek,mert nem vagyok jól. Bár amúgy se dolgozhatok a konyhán délelőtt mert beteg vagyok. Így most az ágyamban fekszem és levelet írok. Vettem be Cuprumot (homeo bogyó) a hasamra,s már jobb is tőle. Sok erőt kéne gyűjtenem délutánra,mert nagy kirándulás lesz.
Az idő ma nem olyan szép…sőt  kifejezetten morcos : ) De legalább nem esik…hurrááá
Most,hogy ezt mondtam egy kicsit kisütött a nap dejóóóóóó : )
Otthon mi a helyzet?????                                                                                      
Sok puszi : )

nincs cím :)


Kedves Mindenki,
ma nagyon különleges napom van. Sikerült mélyen aludnom az éjjel,ami nagyon jól esett. Sokszor kaptam levegőt az orrom és nem arra ébredtem,hogy orrot kell fújnom…hurrá! Bár be kell,hogy valljam amint felkeltem azonnal elkezdtem köhögni,úgy igazán mélyről…
Szó mi szó felkeltem és felöltöztem csinosan(először),tegnap este készítettem ki a ruhákat és az  ékszereket amit fel akartam venni(akárcsak otthon csináltam). Elkészültem és lementem reggelizni. Megettem a szokásos 2 barna vajas kenyeremet egy bögre meleg teát iszogatva hozzá. Az étkezésem végén vettem észre,hogy van főtt tojás is,amit nagyon szeretek. Na de majd holnap reggel eszek belőle. Ezután pikk-pakk 9 óra lett és mentem az általam már ismert konyhára dolgozni,nagyon vidáman. Eltörölgettem a vizes edényeket,majd leültünk mindannyian. Mindenki bemutatkozott és elmondta hogyan érzi magát. Aztán elkezdtem a salátáknak. Közben kaptam egy kis konyhai körbevetést . Majd ezután jó kis köhögő roham jött rám,aminek az lett a vége,hogy el kellett hagynom a konyhát mert hát érthető módon beteg ember ne készítse az ebédet. Először ez szomorúan érintett,könnybe is lábadt a szemem. Odamentem a recepcióhoz és megkérdeztem ,hogy merre találom Indiát,hogya szóljak neki,hogy nem tudok dolgozni a konyhán. De nem sikerült megtalálni így mondta a nagyon kedves recepciós néni,hogy pihenjek. Így elmentem  a szobámba,felnyaláboltam a könyvemet és a lap topomat. Most a sun room-ban ülök,ami nap szoba.2 fala üveg és nagyon napos minden…premier plánba látom a golf pályát. Kiolvastam a könyvemet,ami nagyon tetszett!!! Aztán kicsit üldögéltem és most nekiálltam levelet írni. Most már nagyon örülök neki,hogy kaptam egy kis magán időt így most Barbarával lehetek egy kicsit. Nagyon hihetetlen,hogy még csak hétfő van és én péntek este érkeztem. Nagyon  furcsa,sokkal többnek érzem.
Most mesélek egy kicsit magamról és az érzéseimről. Nagyon furcsa nekem,hogy nem tudom,hogy mikor megyek majd haza. Ilyen még sose volt. Sokszor irigylem azokat akik tudják,hogy igen szombaton megyek haza vagy igen egy hónap múlva megyek haza . Én meg nem tudom. Még nem tört rám nagy honvágy,hiszen még csak 3 napja vagyok itt,de még így is,hogy most jól vagyok nem nagyon tudom elképzelni,hogy csak januárban menjek majd haza. Azt gondolom,hogy a legjobb szó a jelenlegi állapotomra a HULLÁMZÁS! Folyamatosan hullámzom,ami szerintem jó. Próbálok minél inkább odafigyelni magamra. Nagyon élvezem,hogy nem olyan jó az angolom,így tized annyit sem beszélek mint otthon,így sokkal mélyebben vagyok magamban,ami jó! A szobatársaimmal könnyen társalgok és pl. a mi konyhai bemutatkozásnál sokkal többet mondtam magamról,mint a szombati bemutatkozás alkalmával.
Szóval kavarognak bennem az érzelmek. Néha nagyon melegen gondolok az otthonomra és várom már,hogy majd újra ott legyek és éljem a kis hétköznapjaimat néha pedig nagyon melegen gondolok arra,hogy ez az X hónap mennyit fog változtatna rajtam,néha pedig nagyon melegen gondolok arra,hogy milyen jó is lenne ha innen majd nem haza mennék,hanem akár tanulnék akár tapasztalnék akár egyedül akár más magyarokkal külföldön.  Ez egy kicsit magyartalan mondat lett,mert sokat ismétlek benne,de ez tudja talán a leginkább vissza adni azt amit érzek. Szóval néha nagyon vágyom rá,hogy menni menni megismerni más dolgokat is: )
Óriási lépés ez az én életemben és próbálom minél inkább szeretni a kis Barbarát,aki bennem van. Ami szinten egészen új nekem. Nem jó szó a büszke,de jobb szót nem tudok arra amit érzek magam iránt. Hihetetlen nagy döntés volt ez,hogy idejöttem teljesen egyedül. Azt gondolom,hogy ez megnyitott egy kaput,vagy nyit éppen egy kaput. Ami megnyit a világ,Európa felé. Nem feltétlenül findhorn felé,mert ki tudja milyen lesz itt idővel. Szóval nyit számomra egy olyan ajtót,hogy igen van élet máshol is mint Mo.on. Most gondolhatjátok,hogy persze ez így van,de nem szerintem amíg ezt nem érzi valaki addig csak gondol és az nagyon más. Nehéz ezt úgy megfogalmazni,hogy nehogy félre értsétek,senkit nem becsmérelek. Dehogyis, eszemben sincs!!!! Csak látom magamon,hogy mennyire más elképzelni és mennyire más benn lenne. Arról nem is beszélve,hogy még csak 3 napja vagyok benne. Mennyire más lesz minden, mikor már  majd egy hónapja ….hihetetlen!!! Azt gondolom,hogy akár mennyi ideig fog tartani az itt létem,az sokat fog adni nekem és már ad is persze. Új érzelmek és érzések, mind jók és rosszak is.
Pl. voltam már párszor külföldön (persze sosem egyedül) de ez így annyira más. Amíg az ember él egy országban addig azt gondolja normálisnak és mikor elmegy és lát teljesen új dolgokat,akkor furcsán néz. Itt annyi minden más,mint otthon és nekem az otthoni a természetes nekik meg ez…vicces : )

  

Regisztráció


Szombat du megérkezett a csoportból mindenki,akivel együtt leszek az experience weeken. Délután regisztráltunk és este már volt is közös hepaj,ami egészen jól sikerült! Ücsörögtünk egy körben. Először India  és Jyan beszéltek,ők a mi kis vezetőink. Indiának skót az akcentusa,gyorsan és keményen beszél. Míg Jyan tök waldorfosan néz ki,neki érthetőbb az akcentusa és nagyon lassan beszél. Békességet és nyugalmat áraszt  a hangja,szerintem Gergely megőrülne tőle…kac-kac!
Ismertették a programot:
ma:  11ig tánc,majd tízórai,angyal meditáció,busszal megyünk a Parkba(ők így hívják az ökofalut),ott csinálunk valamit,amit nem értek,majd dolgozunk egy kicsit,6kor vacsi,este pedig szabad vagyok,úgyhogy skype ezerrel….
Hétfő: reggeli,meditáció,munka,ebéd,aztán valami csoport felfedező idő(ezt nem értem most),vacsi és csoport idő mikor majd jönnek Findhorn lakók és mesélnek nekünk.
A többi napot majd még megírom.
Kaptunk egy kis ismertetőt Findhornról,amiből kiderült,hogy minden héten van itt ilyen tapasztalati hét…ez elég fura nekem. Nagyon szervezett pénzügyi forrás.
Tegnap este,kellett egy kicsit mesélni magunkról…kicsit izgultam de aztán egészen jól ment. Azt is el kellett mondani,hogy hogy megy az angol. Én mondta,hogy az én angolom nem a legjobb: ) 12en vagyunk a csoportban.6an vagyunk 30 alatt,de vannak itt 61,65,69 évesek is…szóval nagyon vegyes.30 és 45 között nem nagyon vannak. Tök érdekes dolgokat mondtak az emberek,van aki most vált(sírt is) és keresi önmagát. Van akinek nagyon nehéz élete volt,meghaltak a szülei,a férjétől elvált,egyedül  nevelte fel a gyerekeit és most tenni akar valamit saját magáért. Van aki (69) nem olyan régen volt kórházban és majdnem meghalt,ő amcsiból jött. A kórházban megfogadta,hogy csinálni fog új dolgokat.
Mindenki évek óta hallott már Findhornról…én meg mondtam,hogy 3 hónapja és,hogy büszke vagyok magamra,hogy voltam olyan bátor,hogy eljöttem. De itt mindenki csak erre a hétre jött,kivéve négyünket. Nagyon irigylem a  2 norvégot,mert ők azért tudnak egy kicsit beszélni norvégül és összetartani. Nekik már van közös múltjuk : )
Lassan mennem kell,mert kezdődik a  tánc.
Reggelire megint barna vajas kenyeret ettem…sose imádtam még ennyire  a vajas kenyeret. A reggelinél nem ültem oda a csoportom asztalához,mert nem akartam beszélgetni angolul senkivel. Inkább a nagy ablakhoz ültem és néztem a tájat. Remélem megértik,hiszen tegnap mondtam,hogy nem megy olyan jól az angol. Meg persze még nagyon fárasztó számomra,hogy ennyit kell figyelnem. Van itt egy holland pasi a csoportban,az ő angolja  a legnehezebb,meg az amcsi nőé még talán. A holland-angolt alig értem : D
Most megyek táncolni,ahogy elnézem a progit lesz időm majd az evés után és akkor folytatom vagy küldöm azt amit eddig írtam.

Megjöttem! A tánc nagyon izgalmas volt. nagyon különbözik a magyar tánctól,de azért jó volt. A holland pasi nagyon béna volt,persze ezt kedvesen mondom,csak hát vicces volt,hogy egy kis rogyasztás is problémát okozott neki : ) A legtöbb tánc lassú volt. A végén volt 2 tánc is amit csukott szemmel táncoltam…
Már túl vagyok az ebéden is ami ma 11kor volt. Megint próbáltam sokat szedni,mondván,hogy csak egyszer tehetem meg! Megint volt krumpli hozzá gomba,babos szósz,sült paradicsom és még valami ami persze ki volt írva  de nem értettem. Szedtem belőle és egész finom volt,de még most sem tudom,hogy mi az. Rózsaszínes volt a színe és talán leginkább a rántottához hasonlított mint ízben mint kinézetre is. Na de megettem mindent és finom volt. Most egy kis pihenő,aztán mehet tovább a progi. Megkérdeztem Indiát (aki nő),hogy ma találkozunk-e Elliottal,de azt mondta,hogy nem,majd csak a jövő héten. Szerda estére vagyok beosztva a konyhára…azt hiszem mosogatni fogok : )
Hát egyenlőre ennyit,a kedvem jó,annak ellenére,hogy beteg vagyok (ami vicces,hogy senkinek nem tűnik fel). Szeretnék ma sok fotót csinálni és akkor remélem ma még fel tudom rakni a netre,mert ugye a ma estém szabad…

Utazás - megérkezés


Megérkeztem…nagyon hosszú napom volt.
4:50kor keltem és mentünk ki a reptérre ahol már nagy élet volt. Pikk pakk leadtam a csomagom majd búcsúzkodás én már csekkoltam is befele. Átvizsgáltak majd várakoztam,beszálltam és repültem…minden a legnagyobb rendben ment,mígnem az út 2/3ánál fülfájás tört rám (hozzá tartozik,hogy előző nap már rendetlenkedett egy kicsit) A rossz időjárás miatt a leszállás nem ment olyan könnyen de azért csak sikerült valahogyan. Csakhogy utána én alig hallottam valamit…a saját hangomat szinte egyáltalán nem. Ez nagyon ijesztő érzés volt. Ráadásul Healtrow óriási (nem tudom,hogy ki volt ott és ki nem) pedig én csak egy terminálon belül mozogtam,de az is 5 emelet magas volt. Mint utólag kiderült az időjárás okozta gondok miatt több mint egy órával később szállltunk fel,de én ezt nem tudtam,mert az elején nem írták ki és meg nem tudtam megkérdezni mert nem hallottam a hangomat,szóval csak ültem és lestem. A fülem egyre jobb lett és akkor lerohantam egy stewardesst aki elmondta,hogy miért is nem akar indulni a gépem. Ekkor rajtam volt a frász,hogy mi lesz ha lekésem a vonatomat. Nah de ne rohanjunk..felszálltunk és akkor nemsokára kezdődött újra a fülfájás…de ekkor már egészen elviselhetetlen volt…azt se tudtam,hogy mit csináljak…valahogy végig fetrengtem az utat és sikerült egy nagy gépdobálós vihar után leszállnunk. Ekkor megfogadtam,hogy majd ha hazafele megyek és megint előző nap fájdogál a fülem,akkor inkább úszok: ) Gyorsan kikaptam a bőröndöm és go a taxihoz. Jót utaztunk a zuhogó esőbe és beszélgettünk…tyüha egy skót taxissal dumcsiztam majdnem fél órát! Tök boldogan szálltam ki  a kocsiból : ) Állomáson ki…rohantam  a  jegykiadó automatához majd spuri a vonathoz és elértem!! Egy nagyon kedves lány ült balomon,s szerencsésen pont  a bal fülem nem javult csak a jobb így néha össze-vissza forogtam,hogy halljam,hogy mit mond. Nagyon kedves volt és csomót dumáltunk. Majd leszálltam a vonatról immáron már nagyon boldogan a majdnem 30 kg-os cuccommal együtt : P
Majd láttam egy buszt és megdumcsiztam a sofőrrel,hogy az út feléig el tud vinni szóva l felszálltam mire megszólít egy 50es utólag kiderült amcsi pasi,hogy nem findhornba megyek?! Szóval ripsz-ropsz ismerősre is akadtam.
Majd egy gyaloglás az esőben a dombon fel 30kg.mal…meg se kottyant és beestem 5 óra 45kor. Mire fogadnak,hogy 6kor vacsi. Szóval spuri vacsizni,ahol mindenki kérdezget…én alig hallok,fáradok az angoltól…szóval sietve leléptem és dumáltam skypon a családdal. Most egy 2személyes szobában vagyok,de nincs szobatársam…majd holnap. Továbbra is fáj anjobb fülem,de 2 sapkában alszom,így az remélem segít : P Most még nem Findhornban vagyok hanem csak Forresben és itt részt veszek egy egyhetes experience weeken J
Mára ennyi….