Regisztráció

Szombat du megérkezett a csoportból mindenki,akivel együtt leszek az experience weeken. Délután regisztráltunk és este már volt is közös hepaj,ami egészen jól sikerült! Ücsörögtünk egy körben. Először India  és Jyan beszéltek,ők a mi kis vezetőink. Indiának skót az akcentusa,gyorsan és keményen beszél. Míg Jyan tök waldorfosan néz ki,neki érthetőbb az akcentusa és nagyon lassan beszél. Békességet és nyugalmat áraszt  a hangja,szerintem Gergely megőrülne tőle…kac-kac!

Ismertették a programot:

ma:  11ig tánc,majd tízórai,angyal meditáció,busszal megyünk a Parkba(ők így hívják az ökofalut),ott csinálunk valamit,amit nem értek,majd dolgozunk egy kicsit,6kor vacsi,este pedig szabad vagyok,úgyhogy skype ezerrel….

Hétfő: reggeli,meditáció,munka,ebéd,aztán valami csoport felfedező idő(ezt nem értem most),vacsi és csoport idő mikor majd jönnek Findhorn lakók és mesélnek nekünk.

A többi napot majd még megírom.

Kaptunk egy kis ismertetőt Findhornról,amiből kiderült,hogy minden héten van itt ilyen tapasztalati hét…ez elég fura nekem. Nagyon szervezett pénzügyi forrás.

Tegnap este,kellett egy kicsit mesélni magunkról…kicsit izgultam de aztán egészen jól ment. Azt is el kellett mondani,hogy hogy megy az angol. Én mondta,hogy az én angolom nem a legjobb: ) 12en vagyunk a csoportban.6an vagyunk 30 alatt,de vannak itt 61,65,69 évesek is…szóval nagyon vegyes.30 és 45 között nem nagyon vannak. Tök érdekes dolgokat mondtak az emberek,van aki most vált(sírt is) és keresi önmagát. Van akinek nagyon nehéz élete volt,meghaltak a szülei,a férjétől elvált,egyedül  nevelte fel a gyerekeit és most tenni akar valamit saját magáért. Van aki (69) nem olyan régen volt kórházban és majdnem meghalt,ő amcsiból jött. A kórházban megfogadta,hogy csinálni fog új dolgokat.

Mindenki évek óta hallott már Findhornról…én meg mondtam,hogy 3 hónapja és,hogy büszke vagyok magamra,hogy voltam olyan bátor,hogy eljöttem. De itt mindenki csak erre a hétre jött,kivéve négyünket. Nagyon irigylem a  2 norvégot,mert ők azért tudnak egy kicsit beszélni norvégül és összetartani. Nekik már van közös múltjuk : )

Lassan mennem kell,mert kezdődik a  tánc.

Reggelire megint barna vajas kenyeret ettem…sose imádtam még ennyire  a vajas kenyeret. A reggelinél nem ültem oda a csoportom asztalához,mert nem akartam beszélgetni angolul senkivel. Inkább a nagy ablakhoz ültem és néztem a tájat. Remélem megértik,hiszen tegnap mondtam,hogy nem megy olyan jól az angol. Meg persze még nagyon fárasztó számomra,hogy ennyit kell figyelnem. Van itt egy holland pasi a csoportban,az ő angolja  a legnehezebb,meg az amcsi nőé még talán. A holland-angolt alig értem : D

Most megyek táncolni,ahogy elnézem a progit lesz időm majd az evés után és akkor folytatom vagy küldöm azt amit eddig írtam.

Megjöttem! A tánc nagyon izgalmas volt. nagyon különbözik a magyar tánctól,de azért jó volt. A holland pasi nagyon béna volt,persze ezt kedvesen mondom,csak hát vicces volt,hogy egy kis rogyasztás is problémát okozott neki : ) A legtöbb tánc lassú volt. A végén volt 2 tánc is amit csukott szemmel táncoltam…

Már túl vagyok az ebéden is ami ma 11kor volt. Megint próbáltam sokat szedni,mondván,hogy csak egyszer tehetem meg! Megint volt krumpli hozzá gomba,babos szósz,sült paradicsom és még valami ami persze ki volt írva  de nem értettem. Szedtem belőle és egész finom volt,de még most sem tudom,hogy mi az. Rózsaszínes volt a színe és talán leginkább a rántottához hasonlított mint ízben mint kinézetre is. Na de megettem mindent és finom volt. Most egy kis pihenő,aztán mehet tovább a progi. Megkérdeztem Indiát (aki nő),hogy ma találkozunk-e Elliottal,de azt mondta,hogy nem,majd csak a jövő héten. Szerda estére vagyok beosztva a konyhára…azt hiszem mosogatni fogok : )

Hát egyenlőre ennyit,a kedvem jó,annak ellenére,hogy beteg vagyok (ami vicces,hogy senkinek nem tűnik fel). Szeretnék ma sok fotót csinálni és akkor remélem ma még fel tudom rakni a netre,mert ugye a ma estém szabad…