pub

Most értem haza a helyi nevezetességből,a pubból :)
Ittam egy 1dl-es narancslevet 600ft-ért...alig hittem el,mikor kimondta a pultos a végösszeget. Tudtam,hogy Skócia drágább mint Mo.,de ennyire?!1dl 600ft....ez rablás!: )
Amúgy aranyos kis pub volt....mindenki nagyon bámult mikor bementem...nem igazán értettem...itt vagy nincsenek szőke lányok,vagy nem járnak pirosba az emberek vagy nem tudom :D
Most pár szó a napomról.Ma volt az utolsó napja a heti trainingnek. Nagyon csodálatosan telt. Délelőtt  a konyhán dolgoztam,nagyon jót kreatívoskodtam ;) Majd először sikerült annyit enni itt,hogy már fájt a hasam...:)
Ebéd után volt egy csoportfoglalkozás ahol mindenki elmondhatta,hogy milyen volt neki ez a  hét,hogyan érzi magát stb. Ripsz-ropsz elrepült  a du majd egy kis beszélgetés anyával és újra evés (haha)! A vacsora viszont nagyon rossz volt. Eddig még nem volt rossz ennivaló itt,de a mai vacsi katasztrofális volt :( Szóval alig ettem, ami amúgy nem baj egy ilyen kiadós ebéd után,csakhogy még a hasam is megfájdult...nah szóval nem sikerült jól a vacsi. Aztán mindenki elkezdett inni,kivéve engem...én meg csak ücsörögtem és nagyon vártam,hogy elinduljunk a pubba,ahol reméltem,hogy tudok egy kicsit táncolni. Nagy nehezen 2 óra múlva el is indultunk. De sajnos egy idő után be kellett látnom,hogy nem lehet táncolni és,hogy mindenki részeg vagy be van csiccsentve. Nem igazán élveztem,sőt kifejezettem magányosnak éreztem magam,mikor egyedül sétálam haza...
Otthon sose zavart,hogy mindenki ittas körülöttem,sőt kifejezetten élveztem és rengeteget nevettem...de itt ma valahogy nem volt jó : )Úgyhogy úgy döntöttem,hogy inkább hazabaktatok és élvezem a kis könyvemet....szóval megyek is olvasni....
Sajnos reggel kelnem kell,mert csak 9ig van reggeli.ráadásul 9ig át kell költöznöm egy másik szobába...hm...már most fáradt vagyok még a  gondolattól is...: )
Szép álmokat mindenkinek...

csodás nap...

Nagyon szépséges napom volt ma...mert ma zártuk le az egyhetes traininget!!!
Sajnos most nincs túl sok időm ma...de holnap írok sokat...ígérem :$
Szép estét...

estém...

Nagyon jól telt a mai estém...
Kijött belőlem minden ami napközben bennem lappangott...most jól vagyok : )
Nem írom le pontosabban,hogy mi történt mert félek,hogy nem értenétek meg...tudjátok ez a spirituális világ...hmmm ;)
Szó mi szó,nagyon jó volt....
Volt némi csoportos beszélgetés aztán jött egy fiatal srác (30as) és mesélt nekünk,hogy ő hogyan került 8 évvel ezelőtt Findhornba! Nagyon izgalmas volt. Annak ellenére,hogy ő igazi skót fiúcska nagyon jól értettem,hogy mit mond :) Ennyit mára...
Nagyon szép éjszakát kívánok mindenkinek : )

táncház...

Hm...a táncház nagyon jó volt...csak körtáncot táncolnak!
Nagyon édes a tanárunk...pici,pocakos,ősz hajú,nevetős kis manó : )
Nagyon nagy élményben volt részem...egyszer csak megszólalt egy magyar dal...annyira csodálatos érzés volt...hihetetlen és leírhatatlan...A tánc végén mondtam is a kis manónak,hogy volt egy magyar dal,mire azt válaszolta,hogy látta mert egyszer csak olyan boldog lettem és annyira sugárzott belőlem az öröm,hogy rájött az öröm forrására :P Majd megbeszéltük,hogy tanítok neki néhány moldvai táncot!!!
Nagyon helyes emberek voltak a táncon,de főként egy nagyon megfogott. Egy nagyon édes pocakos nagypapa New Yorkból. A tánc végén oda is mentem hozzá,hogy megölelne-e (ez itt természetes) mire mondta,hogy persze és percekig csak ölelt : )
Nagyon jó volt!!!
Majd mindenki elment aludni....
Az éjszakám sajnos nem volt jó,mert rosszat álmodtam....de sajnos néha ez előfordul : (
A mai anpom már jól telt,délelőtt a konyhában sürögtem-forogtam...majd du pihentem!
Most zárom soraimat,mert vár a vacsi : )

fura kirándulás és rengeteg élmény...

Sziasztok,

nagyon-nagyon sok mindent akarok ma mesélni. ma kivételesen nálam volt a telefonom és jegyzeteltem,hogy mit is akarok majd mondani : )

Szóval nem fogok sorba menni,csak úgy random írom a  dolgokat.

-Este játszottunk olyan,hogy körbe álltunk és elkezdtünk1 től 20 számolni. Mindenki akkor szólalt mega mikor akart,de ha 2 ember is ugyan azt a számot mondta,akkor kezdtük előröl. Én ezt a játékot mér ismertem a waldorfból. 3szor belebuktunk, mire az egyik srác (kis butusan) azt mondta,hogy jelezzünk egymásnak a szemünkkel,hogy ki jön. Nem tudta,hogy ez a játék nem erről szól. Így mondta is a vezetőnk,hogy ne sőt inkább csukjuk be a szemünket és csak próbáljuk érzékelni. Láss csodát,elsőre eljutottunk a  20-ig….zseniális volt.

-Ilyenkor este beszélünk egy kicsit a napunkról,hogy ki hogyan érezte magát. De annyira jó,hogy csak az beszél,arról és annyit amennyit csak akar. szóval van,hogy csak percekig csak hallgatunk és figyelünk egymásra. Nagyon jó érzés.

-Tegnap voltunk kirándulni,sosem volt még ilyen kiránduláson. Kiszálltunk a kis buszunkból,elmondták,hogy vigyázzunk a sziklákkal,mert csúszik és ha valaki beleesik a  folyóba,akkor nem valószínű,hogy ki tud jönni onnan. Majd annyit mondtak,hogy másfél óra múlva találkozunk itt…én meg ,,mi van?!”…mindenki egyedül kirándult és magával töltötte az időt. Az elején nagyon nem értettem .Ráadásul mindenki el volt ájulva az erdőtől én meg csak álltam és azt gondoltam ,,ok,értem én. Ez egy erdő,de én láttam már ilyet sokszor,sőt sokkal szebbeket. Most mit fogok én itt csinálni másfél óráig?!”. NA de végül csak elindultam egy irányba…majd vissza míg végül megtaláltam a helyemet. Egy gyönyörű fa,ami kidőlt és a vége pont a folyó partján volt. Ráültem és ott ücsörögtem egy csomót. Néztem a vizet és elmélyedtem magamban. Csináltam a  fáról fotót,feltöltöm majd. Szóval végül zseniális volt a kirándulás.Egyszer próbáljátok ki,hogy mindenki egyedül kirándul ;)

-Láttam csomó fekete tehenet itt. Nagyon viccesek ám : ) Mikor 10-15 fekete tehén ácsorog együtt. Képzeljétek el,hogy itt a legtöbb nagy szalma kör-bállát becsomagolják fekete nejlonba,ami azért szintén vicces,hogy a  szántóföld tele van fekete körbálákkal : )

-Ma voltunk újra az igazi ökofaluban. Dolgoztunk egy kicsit. Prospektusokat borítékoltunk. Nagyon élveztem. Sőt mikor végeztünk és mindenki kapott szabad idő,akkor én még maradtam egy kicsit dolgozni sé segítettem 4 ott lakónak. beszélgettem is velük és képzeljétek el ÓRIÁSI öröm ért. Megdicsérték az angolomat….ááá…velem madarat lehetett volna fogatni : ) : )

-Aztán sétálgattam egyedül,megnéztem a karavánt és aztán találtam 2 lovat…jaja olyan édesek voltak,majd rakok fel fotókat róluk. Csomót simiztem őket és szedtem nekik füvet. képzeljétek,olyan érdekes volt,hogy nem magyarul szóltam hozzájuk hanem angolul : ) Utána pedig megláttam egy macskát,mindenki tudja rólam,hogy nagyon nem csipázom a macskákat,de Ő olyan kis duci volt és olyan aranyos,hogy közel mentem hozzá majd leültem a  fűbe és megvártam amíg odajön. Olyan csodálatos volt,hogy csak vártam és egyszer csak elindult felém. Azt hiszem most az a  hippi vagyok,akiken mindig nevetünk Gegével és Lőrinccel. Mikor néztem fotókat Findhornról,láttam  néhány csoportfotó és azt gondoltam,hogy na a kis fogyinyomik…persze ezt csak a családom fogja érteni,mert mi ezt a  szót máshogy használjuk : ) Aztán láss csodát,most már én is ott vagyok egy ilyen fotón és én is fogyinyomi vagyok.

-Mikor a macskával voltam odajött egy 10 év körüli kisfiú és beszélgettem vele egy kicsit : ) Utána pedig megnéztem egy művészeti kiállítást. Nagyon szép volt : ) Ott is beszélgettem egy nővel. olyan jó volt,és láttam,hogy vannak művészeti kurzusok,nem volt oda ár írva de talán majd részt veszek egyen ha nem drága és akkor újra festeni fogok : )

-Nagyon békés vagyok…folyamatosan mosolygok…nagyon jól érzem magam…mintha most együtt lennék a bennem élő kicsi Barbarával,vagy nem tudom,hogy hogyan fogalmazzak…csak csordogálok békésen mint egy patak. Nagyon mélyen vagyok magamban,valószínűleg ez annak is köszönhető,hogy tized annyit beszélek,mint otthon tettem. Nagyon jó érzés…: )

Most ebéd után vagyok (ami most is zseniális volt) és mindjárt kezdődik a délutáni foglalkozás,szóval zárom soraimat. Élvezem tovább a napot….tegyétek ti is ezt…

tánci tánci

Sziasztok,

hát először is pár szó a tegnapi dolgokról.

Nagyon elfáradtam estére,hiszen ez,hogy beteg vagyok gyengíti az átlagos napi teljesítményemet. Nah,meg a délután..hát az valami zseniális volt. Nem igazán tudom,hogy szavakba önteni,hogy mi is történt. Sok Bothmer feladatot csináltunk (talán ez csak annak mond bármit is,akinek valaha köze volt a waldorfhoz). Volt a szabadtánctól kezdve a csukott szemmel játék egymás kezévelig minden. Nagyon élveztem,vagy 3 óráig tartott és nagyon sokszor érintettük meg egymást. Ez nagyon-nagyon jól esett mert hiányzik nagyon az érintés,amióta itt vagyok. Szó mi szó,hihetetlen jó volt a du. Aztán jött a vacsi,ne nevessetek,de nem tudom,hogy mit ettem…de jó volt : )

Leírok egy-két példát,hogy mit csináltunk du:

1.volt fogócska is,a ház pedig az volt,ha megöleltél valakit. Ez még az elején volt és kifejezetten jó volt,mert anélkül,hogy észrevetted volna megöleltél mindenkit és testi kapcsoltba kerültél mindenkivel.

2.Volt bizalom játék. Párokba álltunk. Az egyik becsukta  a szemét,a másik pedig a háta mögé állt és vezette őt mindenfelé. Ez nekem nagyon könnyen ment,mert nagyon sokszor csináltuk a waldorfban.

3.Volt tükörjáték párokban. Egymással szembe álltunk és az egyikünk mozgott a másikunk pedig megpróbálta utánozni úgy,hogy közben folyamatosan egymás szemébe néztünk. Ezt is sokat csináltam anno. Amúgy nem is olyan könnyű,mert csak a perifériás látásoddal dolgozol,nagyon kell figyelni a másik rezgéseit,mozdulatait. Közben pedig elmerültök egymás tekintetében. Én ezt egy fiúval csináltam,ami külön ,,nehezítette” a dolgot,hiszen ritkán mézel 5 percen át folyamatosan egy szinte teljesen idegen fiú szemébe!

4.Csukott szemmel párokba állítottak minket,tehát nem tudtam,hogy ki áll előttem. Aztán meg kell érinteni egymást kézfejét és megtapogatni,megismerni. Majd különféle érzelmeket eljátszani egymás kezén. Zseniális volt. Voltak egyszerűek is mikor a haragot kellett eljátszani,de volt olyan is,mikor azt kellett  megmutatni a másik kéznek,hogy mi hogyan szeretünk. Huh…nem volt egyszerű ám : )

Este pedig újabb foglalkozás. Beszélgetés a du kapcsolatban aztán pedig jött egy itt lakó őrült és mesélt nekünk.  A kinézete nagyon hasonlított apára,csak neki őszülő volt a haja és a szakálla is. Nagyon élvezetesen mesélt,nem értettem mindent,mert már elég fáradt voltam de attól még nagyon élveztem. Este mondta  a vezetőnk a beszélgetésnél,hogy ha valaki a saját nyelvén akar beszélni akkor tegye meg nyugodtan,mert nem mindig a legfontosabb a szó. Majd megértik az arcomból,a mozdulataimból, a hanglejtésemből,hogy mit akarok mondani. Ez nagyon tetszett nekem. Bár mindenki angolul beszélt,de azért jó volt tudni,hogy magyarul is nyomhatnám. Én elmondtam,hogy nagyon kis boldog vagyok mert ma már jobban értettem mindenkit és,hogy köszönöm,hogy megértéssel fordulnak a nyelvi problémámhoz. Persze ezt egy kicsit hosszabban.

Kiderült,hogy volt itt egy magyar lány  nem olyan régen,Flóra. Mindenki odavan érte…haha! Nem bánnám ha még itt lenne : )

Az esti hepajnak fél 11kor volt vége,aztán bezuhantam az ágyba és alvás. A 2 szobatársam sehol se volt,nem értem ők nem fáradtak?! : ) Reggel pedig megint drága Tuva(norvég lány)keltet negyed 9kor.Hiába mondtam el neki megint,hogy kedves tőle,de én csak fél9kor akarok kelni…hahah : D

Jó kis hasgörcsökkel keltem (női dolog).Az orrom jobb erre  most megint jön más : )

Gyorsan felöltöztem és lementem enni,sajnos főtt tojás ma nem volt. Aztán írtam India falára egy kis üzentet,hogy a szobámban leszek,mert nem vagyok jól. Bár amúgy se dolgozhatok a konyhán délelőtt mert beteg vagyok. Így most az ágyamban fekszem és levelet írok. Vettem be Cuprumot (homeo bogyó) a hasamra,s már jobb is tőle. Sok erőt kéne gyűjtenem délutánra,mert nagy kirándulás lesz.

Az idő ma nem olyan szép…sőt  kifejezetten morcos : ) De legalább nem esik…hurrááá

Most,hogy ezt mondtam egy kicsit kisütött a nap dejóóóóóó : )

Otthon mi a helyzet?????                                                                                      

Sok puszi : )

nincs cím :)

Kedves Mindenki,

ma nagyon különleges napom van. Sikerült mélyen aludnom az éjjel,ami nagyon jól esett. Sokszor kaptam levegőt az orrom és nem arra ébredtem,hogy orrot kell fújnom…hurrá! Bár be kell,hogy valljam amint felkeltem azonnal elkezdtem köhögni,úgy igazán mélyről…

Szó mi szó felkeltem és felöltöztem csinosan(először),tegnap este készítettem ki a ruhákat és az  ékszereket amit fel akartam venni(akárcsak otthon csináltam). Elkészültem és lementem reggelizni. Megettem a szokásos 2 barna vajas kenyeremet egy bögre meleg teát iszogatva hozzá. Az étkezésem végén vettem észre,hogy van főtt tojás is,amit nagyon szeretek. Na de majd holnap reggel eszek belőle. Ezután pikk-pakk 9 óra lett és mentem az általam már ismert konyhára dolgozni,nagyon vidáman. Eltörölgettem a vizes edényeket,majd leültünk mindannyian. Mindenki bemutatkozott és elmondta hogyan érzi magát. Aztán elkezdtem a salátáknak. Közben kaptam egy kis konyhai körbevetést . Majd ezután jó kis köhögő roham jött rám,aminek az lett a vége,hogy el kellett hagynom a konyhát mert hát érthető módon beteg ember ne készítse az ebédet. Először ez szomorúan érintett,könnybe is lábadt a szemem. Odamentem a recepcióhoz és megkérdeztem ,hogy merre találom Indiát,hogya szóljak neki,hogy nem tudok dolgozni a konyhán. De nem sikerült megtalálni így mondta a nagyon kedves recepciós néni,hogy pihenjek. Így elmentem  a szobámba,felnyaláboltam a könyvemet és a lap topomat. Most a sun room-ban ülök,ami nap szoba.2 fala üveg és nagyon napos minden…premier plánba látom a golf pályát. Kiolvastam a könyvemet,ami nagyon tetszett!!! Aztán kicsit üldögéltem és most nekiálltam levelet írni. Most már nagyon örülök neki,hogy kaptam egy kis magán időt így most Barbarával lehetek egy kicsit. Nagyon hihetetlen,hogy még csak hétfő van és én péntek este érkeztem. Nagyon  furcsa,sokkal többnek érzem.

Most mesélek egy kicsit magamról és az érzéseimről. Nagyon furcsa nekem,hogy nem tudom,hogy mikor megyek majd haza. Ilyen még sose volt. Sokszor irigylem azokat akik tudják,hogy igen szombaton megyek haza vagy igen egy hónap múlva megyek haza . Én meg nem tudom. Még nem tört rám nagy honvágy,hiszen még csak 3 napja vagyok itt,de még így is,hogy most jól vagyok nem nagyon tudom elképzelni,hogy csak januárban menjek majd haza. Azt gondolom,hogy a legjobb szó a jelenlegi állapotomra a HULLÁMZÁS! Folyamatosan hullámzom,ami szerintem jó. Próbálok minél inkább odafigyelni magamra. Nagyon élvezem,hogy nem olyan jó az angolom,így tized annyit sem beszélek mint otthon,így sokkal mélyebben vagyok magamban,ami jó! A szobatársaimmal könnyen társalgok és pl. a mi konyhai bemutatkozásnál sokkal többet mondtam magamról,mint a szombati bemutatkozás alkalmával.

Szóval kavarognak bennem az érzelmek. Néha nagyon melegen gondolok az otthonomra és várom már,hogy majd újra ott legyek és éljem a kis hétköznapjaimat néha pedig nagyon melegen gondolok arra,hogy ez az X hónap mennyit fog változtatna rajtam,néha pedig nagyon melegen gondolok arra,hogy milyen jó is lenne ha innen majd nem haza mennék,hanem akár tanulnék akár tapasztalnék akár egyedül akár más magyarokkal külföldön.  Ez egy kicsit magyartalan mondat lett,mert sokat ismétlek benne,de ez tudja talán a leginkább vissza adni azt amit érzek. Szóval néha nagyon vágyom rá,hogy menni menni megismerni más dolgokat is: )

Óriási lépés ez az én életemben és próbálom minél inkább szeretni a kis Barbarát,aki bennem van. Ami szinten egészen új nekem. Nem jó szó a büszke,de jobb szót nem tudok arra amit érzek magam iránt. Hihetetlen nagy döntés volt ez,hogy idejöttem teljesen egyedül. Azt gondolom,hogy ez megnyitott egy kaput,vagy nyit éppen egy kaput. Ami megnyit a világ,Európa felé. Nem feltétlenül findhorn felé,mert ki tudja milyen lesz itt idővel. Szóval nyit számomra egy olyan ajtót,hogy igen van élet máshol is mint Mo.on. Most gondolhatjátok,hogy persze ez így van,de nem szerintem amíg ezt nem érzi valaki addig csak gondol és az nagyon más. Nehéz ezt úgy megfogalmazni,hogy nehogy félre értsétek,senkit nem becsmérelek. Dehogyis, eszemben sincs!!!! Csak látom magamon,hogy mennyire más elképzelni és mennyire más benn lenne. Arról nem is beszélve,hogy még csak 3 napja vagyok benne. Mennyire más lesz minden, mikor már  majd egy hónapja ….hihetetlen!!! Azt gondolom,hogy akár mennyi ideig fog tartani az itt létem,az sokat fog adni nekem és már ad is persze. Új érzelmek és érzések, mind jók és rosszak is.

Pl. voltam már párszor külföldön (persze sosem egyedül) de ez így annyira más. Amíg az ember él egy országban addig azt gondolja normálisnak és mikor elmegy és lát teljesen új dolgokat,akkor furcsán néz. Itt annyi minden más,mint otthon és nekem az otthoni a természetes nekik meg ez…vicces : )